A dohányzás káros az egészségre – ezt a kijelentést már régóta tényként ismerik el mind a szakértők, mind a laikusok. Különösen veszélyes, ha dohányzással együtt alkoholt is fogyasztanak, ami jelentősen súlyosbítja az összes kórokozót. A kiáltás: "A dohányzás káros az egészségre! "a világ számos országában felhívássá vált a rossz szokás elleni küzdelemre. Eddig azonban a különböző helyekről származó jelentések azt sugallják, hogy a dohányzás továbbra is világméretű probléma.
Mi a dohányzás veszélye?
Mit árt a szokás? Milyen hatással van a dohányzás az emberi egészségre? A dohányzás káros hatása mindenekelőtt a nagyon veszélyes rákkeltő anyagokhoz kapcsolódik, amelyeket a dohány parázslása során képződő dohánykátrány tartalmaz. Egy dohányos átlagosan 6-8 g ilyen kátrányt szív be minden 100 g égetett dohányból. Ezzel az eljárással a számítások szerint napi 20 cigaretta elszívása egyenértékű azzal, hogy évente akár 750 g dohánykátrányt juttat a szervezetébe.
A dohánykátrány összetételében több mint 250 különböző kémiai komponenst találtak, amelyek nemcsak számos belső szervre vannak káros hatással, hanem a rákkeltő anyagok kategóriájába is tartoznak, és nagyon rosszul ürülnek ki a szervezetből, fokozatosan felhalmozódnak benne. . A kátrány rákkeltő anyagot, az úgynevezett első veszélyességi kategóriát - benzpirént -, valamint benzantracént és más gyantákat tartalmaz, amelyek rosszindulatú folyamatot válthatnak ki. Azt is meg kell jegyezni, hogy az alkohol nagymértékben fokozza a dohány pusztító hatását.
Az, hogy a dohányzás káros az egészségre, nyugodtan kijelenthető, ha megnézzük a dohányfüst összetevőinek listáját. Minden cigaretta átlagosan körülbelül 6-7 mg nikotint tartalmaz, ami a dohányos egy doboz cigaretta elszívása mellett napi 125-140 mg nikotin elfogyasztásához vezet. A dohányfüst összetételében közvetlenül mérgező anyagok találhatók: szén-monoxid, hidrogén-cianid, arzén, cianidok. Hogy milyen kárt okoznak, nem is mondhatja: ez a test közvetlen mérgezése. Ezen túlmenően a dohányzás ártalmát olyan veszélyes összetevők jelenléte okozza (a rákkeltő anyagokon kívül): krizén, nitrozaminok, radioaktív elemek (polónium), nehézfémek.
Számos tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a dohányzó személy nemcsak az egészségét ássa alá. A dohányzás nagy károkat okoz azoknak az embereknek is, akik közel állnak a dohánykedvelőkhöz. Megállapítást nyert, hogy az úgynevezett passzív dohányzás arra kényszeríti az embert, hogy a dohányfüst 70%-át belélegezze, ha dohányzó közelében, zárt helyiségben tartózkodik. A passzív dohányzás különösen veszélyes gyermekekre, terhes nőkre, idősekre, krónikus szív- és érrendszeri és légzőrendszeri betegségben szenvedőkre.
Milyen hatásai vannak a káros anyagoknak
A dohánykátrány veszélyes összetevői külön-külön és együttesen is pusztító hatással vannak számos életfenntartó rendszerre, míg az alkohol többszörösére fokozza ezt a hatást. Szinte minden dohány egyik legveszélyesebb összetevője a radioaktív polónium-210, amelyet a növény levelei aktívan felszívnak a levegőből a növekedési folyamat során.
Dohányzáskor az anyagcsere folyamatok megzavarodnak, ennek egyik felelőse a szén-monoxid, i. e. szén-monoxid. A vérbe jutva ez az anyag megköti a hemoglobint karboxihemoglobint képezve, és mivel nem képes oxigént szállítani, a szövetek oxigénlégzése megszakad. Miért veszélyes a dohányzás? Már azért is, mert az ember egy doboz cigarettát elszívva több mint 300 ml szén-monoxidot juttat a szervezetbe, ami 6-8%-kal növeli a kötött hemoglobin szintjét a vérben. Így a dohányos minden szervet állandó oxigén éhség üzemmódra kényszerít. Ha ehhez alkoholt adunk, akkor a kép abszolút kritikussá válik az egészség szempontjából.
A légzőrendszer károsodása
Az emberi légzőrendszer az első, amely érzékeli a dohányzás összes negatívumát. Nem meglepő, hogy a statisztikák tízszer gyakrabban mutatják ki a tüdőrák és a tuberkulózis kialakulását erős dohányosoknál, mint a nemdohányzókban. Már a füst légutakon való áthaladása is óriási károkat okoz a légzőrendszerben. Folyamatosan irritáció és gyulladásos reakció lép fel a nasopharynx, a torok, a hörgők, a légcső, a tüdő alveolusainak nyálkahártyáján. Ilyen körülmények között logikusnak tűnnek az olyan krónikus betegségek, mint a hörghurut és az asztma, amelyek a dohányosokra jellemzőek.
Egy konkrét krónikus köhögés a dohányzó személy egyértelmű jele lesz. Néha ez a tünet legyengítővé és intenzívvé válik. Tanulmányok bizonyítják, hogy az ajkak, légcső, gége rosszindulatú daganatai közvetlenül függnek az elszívott cigaretták számától.
Emésztőrendszeri elváltozás
A nikotin és számos más, a dohánykátrányban lévő összetevő súlyos emésztési zavarokat okoz.
Megállapítást nyert, hogy a gyomor- és nyombélfekélyt gyakran a dohányzás váltja ki, különösen az éhgyomorra történő dohányzás.
A patológiáknak megmagyarázható mechanizmusuk van. Dohányzáskor a gyomor erei görcsösek, gyakori ilyen jelenség esetén a szövetek oxigén- és tápanyagellátása megzavarodik. Ennek eredményeként a gyomornedv-termelés szekréciós funkciója megszakad. A szekréciós diszfunkció gyomorhurutot okoz, amely gyakran peptikus fekélysé válik.
Hatás a szív- és érrendszerre
A szív- és érrendszer túlzott dohányfüggőséggel járó veresége a rendszer idegi és humorális kontrolljának megváltozásának eredménye. A nikotin és a szén-monoxid különösen jelentős hatással van a rendellenességek megjelenésére. A nikotin az erek összehúzásával növeli a vérnyomást. Ezenkívül a nikotinnak a belső elválasztású mirigyekre gyakorolt hatása következtében megnő a biológiailag aktív komponensek termelése, ami az agy és a vesék vérellátását biztosító artériák szűküléséhez vezet.
A dohányzás veszélyének mértéke megnő a fizikai vagy pszichológiai túlterhelés idején. Tanulmányok kimutatták, hogy minden elszívott cigaretta növeli a kortikoszteroidok, az epinefrin és a noradrenalin szintjét a vérben, ami tovább fokozza a szívizom összehúzódását, növelve a szív túlterhelését. A dohányzó pulzusa lényegesen magasabb, mint a nemdohányzóké. Az aktív dohányzás következtében egy személynél angina pectoris és szívkoszorúér-betegség alakul ki. A szívinfarktus kockázata többszörösére nő.
A különböző országokban végzett számos tanulmány kimutatta, hogy az aktív dohányzás hozzájárul az ilyen patológiák kialakulásához:
- különböző szervek onkológiai betegségei, különösen a tüdő és a gyomor rákja;
- miokardiális infarktus;
- stroke;
- tüdő thromboembolia;
- érelmeszesedés;
- szem patológiák;
- halláskárosodás és süketség;
- endarteritis;
- férfi és női meddőség;
- impotencia;
- tüdőtágulat;
- tüdőgyulladás;
- krónikus hörghurut;
- az emésztőrendszer patológiája;
- problémák a fogakkal;
- a gyermekekre átvitt örökletes rendellenességek.